Pszichológusi képzettségemet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia szakán szereztem meg. Nekem a pszichológusi lét nem csak munka, hanem a kezdetektől fogva hivatás. Segítőként feladatom, hogy megértsem a klienseim élmény- és érzésvilágát, és egy olyan elfogadó légkört teremtsek, ahol a kliens érzései, gondolatai szabadon, félelem és szégyen nélkül megjelenhetnek. Ez az alapja egy jól működő terápiás kapcsolatnak.
Szemléletemet nagy mértékben befolyásolják a humanisztikus és egzisztenciális pszichológia alapvetései, vagyis, hogy minden ember megismételhetetlen és egyedi, ebből kifolyólag eredendően értékes. Hiszem, hogy mindenki képes a fejlődésre és saját potenciáljának a megismerésére, amennyiben képes vállalni a felelősséget önmagáért és meghozza az ehhez szükséges döntéseket. Ezt a folyamatot nevezhetjük önmegvalósításnak, vagy a rogersi „valakivé válás” folyamatának, vagyis a saját létünk, életünk kiteljesítésének. Ez a képesség pedig mindannyiunkban megvan, még akkor is, ha aktuálisan nem így érezzük.
Az ülések során főleg kognitív viselkedésterápiás, sématerápiás, valamint imaginációs, relaxációs szemléletet és eszközöket használok, amelyeket mindig személyre szabottan és alkalomhoz illően kombinálok. Figyelmet fordítok a pozitív pszichológiai értelemben vett erőforrások, értékek felderítésére és visszatükrözésére, az ÉN megerősítésére és az önismeret elmélyítésére.
Fontos számomra, hogy naprakész maradjak a szakmámban és folyamatosan képezzem magam, valamint, hogy felelősségteljesen és etikusan végezzem munkámat, ezért ezt szupervízió mellett teszem. Szeretek kreativitást és humort belevinni az ülésekbe, többféle szemlélet, technika és pszichológusi iskola alapvetéseit kombinálva.